• Megjelenítés

zöld átállás

„Simplification Omnibus” – Brüsszel nagy terve a papírmunka visszaszorítására

„Simplification Omnibus” – Brüsszel nagy terve a papírmunka visszaszorítására

Az Európai Bizottság a mai nap tervezi bemutatni azt az átfogó intézkedéscsomagot, amelynek célja az európai vállalatokat terhelő adminisztratív kötelezettségek csökkentése - írta meg a Reuters egy kiszivárgott tervezet alapján. A „Simplification Omnibus” néven emlegetett javaslat tervezetten negyedére csökkenti az uniós vállalatok bürokratikus terheit, ezzel segítve globális versenyképességüket. Mindez azonban nem érinti hátrányosan az EU zöldítési céljait, legalábbis a Bizottság ezt állítja.

Íme az igazság a légkondikról: a hűtés fenntarthatóbb, mint a fűtés

Íme az igazság a légkondikról: a hűtés fenntarthatóbb, mint a fűtés

Rendkívül érdekes tanulmányt olvastam az elmúlt napokban, amelynek szerzői a klímaváltozás lehetséges következményeit vetítik ki a hazai éghajlati viszonyokra. A szerzők a hűtési és fűtési foknapok számát elemezték, kilátásba helyezve azt, hogy 2030-2040 között a téli és a nyári, egymással ellentétes energiaigény-változások egyenlege a pesszimista forgatókönyv szerint még kedvező lehet, de időben előre haladva a hűtési igény – különösen az Alföldön – meghaladhatja a fűtési igényt. Európai hőszivattyú gyártóként megszólítva érezzük magunkat a témában. A lakossági légkondicionáló berendezések számának és használatának növekedéséből fakadó – megítélésem szerint - helyenként megkérdőjelezhető következtetések miatt egyrészt szeretném árnyalni a képet, másrészt az európai és hazai szakpolitikai irányok bemutatásával szeretnék egy szakmai párbeszédet is kezdeményezni.

Nem viccel az EU a zöld átállásban: a piacok is megérzik a szigorításokat

Nem viccel az EU a zöld átállásban: a piacok is megérzik a szigorításokat

Felgyorsultak az események: egy-egy EU-s jogszabályi változás vagy új rendelkezés, országok és iparágak piacait forgathatja fel és terelheti új irányok felé, különösen akkor, ha ezek az új szabályok a zöld átmenet érdekében lépnek hatályba. Már a 2024-es év sem volt eseménymentes, de 2025 is tartogathat még meglepetéseket. Milyen összefüggés van az EU emissziókereskedelmi rendszere és a tengeri szállítmányozási költségek várható növekedése között? Veszélybe kerültek a klímacélok az energiaárak mérséklődésével? Mennyi pénzt kaphat csak Magyarország az EU Modernizációs Alapjából a megújuló energiára való átállásra? Mi fogja vissza az ígéretes zöld technológiákat, és melyek azok, amikre érdemes 2025-ben odafigyelnünk? Az EU-s jogszabályi háttér, az energiapiac, a kibocsátáskereskedelmi piac, a technológiai fejlődés és a forrásszerzés összefüggéseiről kérdeztük Papp Bernadettet, a Pact Capital szenior piaci elemzőjét.

Így alakul át a repülési szektor: komoly lépésekre szánta el magát a Wizz Air

Így alakul át a repülési szektor: komoly lépésekre szánta el magát a Wizz Air

Az összes többi gazdasági szektorhoz hasonlóan a légi közlekedés is keresztúthoz érkezett a szén-dioxid-mentesítésre való áttérés során: az EU célja, hogy 2050-re a stratégiai jelentőségű légi közlekedési ipar is elérje a nettó zéró kibocsátást. A zöld átállás megvalósítása érdekében a szabályozó éppen 2025-től lépett fel határozottabban, és írta elő a fenntartható repülőgép-üzemanyagok minimális használatát a kerozinba keverve. De vajon mit szól az iparág az intézkedéshez? Mit gondol a Wizz Air a zöld átállás megvalósíthatóságáról, milyen technológia mellett kötelezte el magát a légitársaság és milyen lépésekre készülnek? Valóban a most még 4-5-szörös költségű repülőgép-üzemanyag a leggyorsabb módja a zöld átállásnak? Ezekről kérdeztük Yvonne Moynihant, a Wizz Air vállalati és ESG vezetőjét egy exkluzív interjú keretében.

Így állnak a magyar cégek a zöld átállásban

Így állnak a magyar cégek a zöld átállásban

2024 végén harmadik alkalommal készítette el a Deloitte és a BCSDH közösen a Towards Net Zero kutatást. A felmérésben arra keresték a választ, hogy milyen célokat fogalmaztak meg a nettó zéró célok elérése érdekében a vállalatok, és hol tartanak ezen az úton. Ami egyértelműen kiderült, hogy többen foglalkoznak a karbonkibocsátásuk mérésével, és célokat is állítottak a nettó zéró út megvalósítása felé, mindezek közül pedig az energiahatékonyság és a megújuló energia a leginkább bevált módszer a saját működési kibocsátások visszaszorítására.

Át kell gondolni a befektetéseinket - Mutatjuk, kik lesznek az új világ nyertesei az olajiparban

Át kell gondolni a befektetéseinket - Mutatjuk, kik lesznek az új világ nyertesei az olajiparban

Donald Trump elnökké válásával látványosan eltolódott Amerikában a fókusz a klímavédelem és a zöld átállás felől az energiafüggetlenség biztosítása és az export-nagyhatalommá válás felé, most már nem az a mondás, hogy vigyázzunk a csak kölcsönbe kapott bolygóra, hanem az a szlogen, hogy "Drill baby, drill". Ráadásul nem csak a tengerentúlon változtak meg az arányok, bizony a nagy európai olajcégek is sorra szüntetik meg ambíciózus zöld-projektjeiket, hogy a részvényesi érdeknek megfelelve inkább a fosszilis vonalat erőltessék. A zöld átmenet azonban, ha nem is holnap jön el, de elkerülhetetlen: a jövőben várhatóan megerősödő trend pedig alaposan átrendezi a befektetői megítélést és az árazásokat, a zöld projektek profitábilissá válásával egyes nagyvállalatok ki fognak tűnni a tömegből.

Ideje felébredni - A befektetők többsége szerint az ESG már nem opció

Ideje felébredni - A befektetők többsége szerint az ESG már nem opció

Mit várnak a befektetők a vállalatoktól a hagyományos, pénzügyi jó teljesítményen kívül? Technológiai felkészültséget, a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazását, a munkaerő fejlesztését, és konkrét lépéseket az éghajlatvédelem érdekében. A PwC 2024-es Global Investor Survey felmérése arra kereste a választ, hogy milyen területen és miként értékelik a befektetők a mérhető vállalati eredményeket. Ezek alapján az ESG területén az látszik, hogy a befektetők 71%-a szerint az ESG-szempontok már a vállalati stratégia része kell, hogy legyenek. Az ESG-szempontok beépítéséről, a zöld átállás gyakorlatáról a március 6-i Portfolio Green Transition & ESG konferencián is szó lesz.

Fenntartható repülés: tesztelte a jövő üzemanyagát a Wizz Air

Fenntartható repülés: tesztelte a jövő üzemanyagát a Wizz Air

Fenntartható repülőgép-üzemanyaggal végzett tesztsorozatot a Wizz Air, az Airbus, Moeve és a brüsszeli Charleroi Repülőtér. A légi közlekedés szén-dioxid-mentesítésében volt fontos a tesztsorozat, követve a Refuel EU jogszabály előírásait, amely 2025. január 1-jétől megszabja az uniós repülőterekről induló járatokon a SAF (a fenntartható repülőgép-üzemanyag, Sustainable Aviation Fuel) minimális részarányát - szerepel a Wizz Air közleményében. A vállalat kutatást is végzett mintegy 15 ezer fő körében, akiket a fenntartható üzemanyagokról kérdeztek meg. A válaszadók 71 százaléka gondolta úgy, hogy a fenntartható repülőgép-üzemanyag hozzájárul a légiközlekedés karbonlábnyomának csökkentéséhez, bár csak 45 százalék hallott erről az innovációról korábban.

Napelemes piaci körkép: hatalmas lakossági és vállalati támogatások jönnek

Napelemes piaci körkép: hatalmas lakossági és vállalati támogatások jönnek

Bár ebben az évben a Napenergia Plusz Program a nyáron megemelt több mint 100 milliárdos kerettel és 32 ezer előregisztrációval felpörgette az érdeklődést, az elmúlt évek szabályozási kihívásai – a szaldó elszámolás kivezetése – és a pályázati pénzek lehívásának csúszása nyomot hagyott a piacon: Magyarországon az elmúlt évben jelentős visszaesés volt tapasztalható a napelemkapacitások növelésének ütemében. A hazai napelemes piacon már régóta jelenlévő, ma már komplex energetikai szolgáltatásokat is nyújtó Solar City ezért felmérte a környező piacokat és több olyan piacralépési pontot is talált, amellyel diverzifikálni tudja magyarországi működését. A cég tulajdonosa, Székely András szerint a kedvezőtlenebb 2023-as év után, idén a második félévtől, illetve 2025-től folyamatosan megjelenő EU-s forrásoknak köszönhetően várhatóan új lendületet kap a hazai napelemes piac. Ugyanakkor hiányolja a hazai szektor K+F tevékenységét, holott ebben szerinte jelentős tartalékok vannak.

Bejelentette Lantos Csaba: új pályázatok jönnek létre kis- és nagy cégek számára is

Bejelentette Lantos Csaba: új pályázatok jönnek létre kis- és nagy cégek számára is

Magyarország jelentős eredményeket ért el a zöld átállás terén, különösen a napenergia-kapacitás bővítésében. A napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye már ebben az évben átlépte a 7400 megawattot, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Az ország a napenergia áramtermelésben betöltött arányát tekintve világviszonylatban a harmadik, Európában pedig a második helyen áll - Lantos Csaba energiaügyi miniszter adott interjút a Mandinernek.

Csökkentik a vállalatok az ökológiai lábnyomukat?

Csökkentik a vállalatok az ökológiai lábnyomukat?

A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása. Energiahatékonysági intézkedéseket a cégek elsöprő többsége tett és továbbiakat is tervez, míg a munkavállalói fenntartható közlekedés elősegítése az egyik leggyorsabban növekvő prioritássá vált.

Elképesztő árampiaci anomáliák alakultak ki Európában - Íme, a zöld átállás mélyebb háttere

Elképesztő árampiaci anomáliák alakultak ki Európában - Íme, a zöld átállás mélyebb háttere

A kiszámítható és alacsony villamosenergia-árak időszaka a COVID-világjárványt és az orosz-ukrán háború kitörését követően véget ért, Európának pedig új energiapiaci kihívásokkal kell szembenéznie. Az Oroszországtól való energiafüggés csökkenésével a drágább amerikai olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepe megnőtt. Az európai zöld átállás miatt pedig hangsúlyosabbá váltak a megújuló energiaforrások az energiamixben. A megnövekedett gázárak következtében azonban számos európai országban szélsőséges kilengések és egyenlőtlenségek jelentkeztek a gázpiachoz szorosan kapcsolódó áramárak tekintetében. A piaci integrációval kapcsolatos célkitűzések ellenére – a megújuló energiaforrások bevezetésével egy újfajta piaci dinamika jelentkezett az európai villamosenergia-piacokon. Ez egyrészről a negatív áramáras órák számában, másrészről pedig a kiugróan magas eseti energiaárakban mutatkozik meg.

Így lehetne felpörgetni a zöldenergia-termelést

Így lehetne felpörgetni a zöldenergia-termelést

Jelenleg az önkéntes karbonpiac nagy részét a megújuló energiatermelési beruházásokból származó karbonkreditek adják. Újabban azonban kérdésessé vált az ilyen beruházások alapján nemzetközileg elismert, magas integritású karbonkreditek kibocsáthatósága a többlethatás feltételezett hiánya következtében. Új megközelítésre van szükség, ami alapján a zöldenergia-termelés visszanyerheti a korábban élvezett addicionális megítélését a karbonpiacon, mivel ez a gazdaság zöld átmenetét biztosító elektrifikáció alappillére, és így nagy szükség van az ösztönzésére.

Véget érhetett a tengeri szélerőmű forradalom Európában - Súlyos jel érkezett

Véget érhetett a tengeri szélerőmű forradalom Európában - Súlyos jel érkezett

Az elmúlt évtizedekben tapasztalt dinamikus növekedés után Európa kezdi elérni a tengeri szélenergia-kapacitás bővítésének határait. A befektetők egyre inkább elkerülik azokat a piacokat, ahol már túl sok a zöld energia, mivel az alacsony energiaárak és ösztönzők nem teszik vonzóvá az új projektek megvalósítását. Ez a tendencia különösen érezhető olyan országokban, mint Dánia és Svédország, ahol a szélenergia-kapacitás kiépítése korábban rendkívül gyors ütemben zajlott - mutat rá összefoglalójában a Bloomberg.

Az elektromos autók állami támogatása - Feneketlen kútba dobott pénz az egész?!

Az elektromos autók állami támogatása - Feneketlen kútba dobott pénz az egész?!

A belső égésű motorokkal ellátott járművekhez képest az elektromos hajtásláncú modellek még mindig drágábbak, az ár pedig korlátozó tényezőként hat a zöldebb technológia térnyerésében. Az autóipar zöldítése kapcsán gyakran olvasni olyan javaslatokról (például itt), amelyek az elektromos autók elterjedését állami támogatásokkal segítenék, enyhítve ezáltal a hagyományos és az elektromos modellek közötti árkülönbséget. Ilyen állami támogatásokra Európában és Magyarországon is volt példa az utóbbi években, azonban ahogy azt a következő cikkben is bemutatom, az elektromos autók állami támogatása számos más problémát generál, amelyek tükrében kérdésessé válik, hogy valóban megéri-e hasonló támogatásokat nyújtani.

Gigaberuházással bővíti napenergia-ágazatát a Mol

Gigaberuházással bővíti napenergia-ágazatát a Mol

Az ország egyik legnagyobb, ipari létesítményt közvetlenül ellátó naperőművét építi fel a Mol a tiszaújvárosi telephelyén. A tervek szerint 2026 második negyedévére elkészülő 48 MW-os létesítménnyel a vállalat hazai napelempark-portfoliójának együttes kapacitása a jelenlegi 30 MW körüli szintről közel 80 MW-ra, vagyis több mint két és félszeresére nő. A beruházás részleteiről, illetve a Mol 2030-ig szóló hosszú távú stratégiájának a zöld átállással, a megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos célkitűzéseiről a vállalat Csoportszintű Megújuló Energiák vezetőjét, Farkas Csabát kérdeztük.

KIjött az EBRD friss jelentése: aggasztó jelenség ütötte fel a fejét a világban

KIjött az EBRD friss jelentése: aggasztó jelenség ütötte fel a fejét a világban

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb éves jelentése aggasztó tendenciára hívja fel a figyelmet: a hazai érdekeket előtérbe helyező iparpolitikák globális térnyerése veszélyezteti a nemzetközi együttműködést és különösen hátrányosan érintheti a szegényebb országokat. A jelentés 140 ország kereskedelmet befolyásoló adatait vizsgálta, és rámutatott az országok gazdaságának alakítására irányuló stratégiai beavatkozások jelentős növekedésére.

Váratlan fordulat az építőiparban: a határon túli fiatalok már nem jönnek Magyarországra dolgozni

Váratlan fordulat az építőiparban: a határon túli fiatalok már nem jönnek Magyarországra dolgozni

Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Az egész világ egyetlen vadászgépről beszél: azt mondják, a legmodernebb európai gépeket győzte le a J-10C
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.
Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility
Kedves Olvasónk!

A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ